A Pál utcai fiúkat az teszi népszerűvé, hogy az élet minden ága-boga benne van: iskola és játék, barátság és harc, pártoskodás és összetartás - minden, egészen a halálig. S az író mindezt gyerekésznek, gyerekszívnek szólóan szőtte regénybe. A gyerekvilág tükrében láttatja a világot. Boka, Nemecsek, Áts Feri és a többiek története átélhető csaknem bárhol, s az ezredfordulón semmivel sem kevésbé, mint születésekor, a XX. század kezdetén. Talán ez a magyarázata a regény példátlan hazai és világsikerének. Közel két tucat nyelven jelent meg, s ajánlott olvasmány nemcsak a magyar iskolákban, hanem távoli földrészeken is.
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
-beavató színház-
Molnár Ferenc nagypolgári családba született, apja jómódú orvos volt Budapesten. Tanulmányait a fővárosban folytatta, 1896-ban Genfben hallgatott jogot, egy évvel később pedig már hírlapíróként dolgozott Budapesten. Első színdarabját, A doktor úr című darabot 1902-ben mutatták be, s akkor már íróként is kezdték egyre inkább elismerni. Prózáját már a kezdetektől szellemesség és szatirikus humor jellemezte, színdarabjaiban pedig az ütős, pörgős dialógusokra törekedett. Gyors írói sikereit A Pál utcai fiúk (1907), színpadon pedig A testőr (1910) tetőzte be. A társadalom valamennyi rétegéről volt mondandója, a maradandó teljesítménnyel szemben mégis a siker, a hatásosság vonzotta jobban. A Pál utcai fiúk a világirodalom egyik legszebb (többször megfilmesített) ifjúsági regénye lett. Molnár a magyar irodalom külföldön is széles körben elismert íróinak egyike. Azt azonban nem vitathatjuk el, hogy az írás inkább mesterség, mint hivatás volt számára. Az első világháborúban haditudósítóként jelentette meg írásait, majd Bécsbe, Svájcba, végül Amerikába emigrált, és a fasizmus előtörése után csak "vendégként" tért vissza hazájába.
A könyv szereplői:
a Pál utcai fiúk: Boka, Nemecsek, Geréb, Weisz, Kolnay, Barabás, Csele, Leszik, Csónakos, Geréb, Richter
A Pál utcai fiúkat az teszi népszerűvé, hogy az élet minden ága-boga benne van: iskola és játék, barátság és harc, pártoskodás és összetartás - minden, egészen a halálig. S az író mindezt gyerekésznek, gyerekszívnek szólóan szőtte regénybe. A gyerekvilág tükrében láttatja a világot. Boka, Nemecsek, Áts Feri és a többiek története átélhető csaknem bárhol, s az ezredfordulón semmivel sem kevésbé, mint születésekor, a XX. század kezdetén. Talán ez a magyarázata a regény példátlan hazai és világsikerének. Közel két tucat nyelven jelent meg, s ajánlott olvasmány nemcsak a magyar iskolákban, hanem távoli földrészeken is. 
Molnár Ferenc nagypolgári családba született, apja jómódú orvos volt Budapesten. Tanulmányait a fővárosban folytatta, 1896-ban Genfben hallgatott jogot, egy évvel később pedig már hírlapíróként dolgozott Budapesten. Első színdarabját, A doktor úr című darabot 1902-ben mutatták be, s akkor már íróként is kezdték egyre inkább elismerni. Prózáját már a kezdetektől szellemesség és szatirikus humor jellemezte, színdarabjaiban pedig az ütős, pörgős dialógusokra törekedett. Gyors írói sikereit A Pál utcai fiúk (1907), színpadon pedig A testőr (1910) tetőzte be. A társadalom valamennyi rétegéről volt mondandója, a maradandó teljesítménnyel szemben mégis a siker, a hatásosság vonzotta jobban. A Pál utcai fiúk a világirodalom egyik legszebb (többször megfilmesített) ifjúsági regénye lett. Molnár a magyar irodalom külföldön is széles körben elismert íróinak egyike. Azt azonban nem vitathatjuk el, hogy az írás inkább mesterség, mint hivatás volt számára. Az első világháborúban haditudósítóként jelentette meg írásait, majd Bécsbe, Svájcba, végül Amerikába emigrált, és a fasizmus előtörése után csak "vendégként" tért vissza hazájába. 
